Recept - Kávés-csokoládés mandulatorta születésnapra

A következő recept eredeti változata Nigel Slater szakácskönyvéből származik. Egyszerű, könnyen és gyorsan elkészíthető születésnapi torta. A megszokott krémcsíkos magyar tortavilágban némi változatosságot jelent, hogy itt a tortakrémet egyszerűen a torta tetejére halmozzuk és feldíszítjük. Szeretem, ahogy a kávé íze gazdaggá teszi, ugyanakkor nem annyira tolakodó benne ez az íz, hogy ne lehessen egy csésze kávé mellé fogyasztani. Kizárólag haladó csokoládérajongóknak ajánlom, kis szeletekben. 

Hozzávalók 
A tésztához
250 gramm vaj
250 gramm porcukor
75 gramm őrölt mandula
120 gramm étcsokoládé
4 nagy tojás
125 gramm liszt
1 teáskanál őrölt fahéj
4 teáskanál forró eszpresszó

A krémhez
250 gramm fekete csokoládé
125 gramm vaj
egy késhegynyi őrölt fahéj

A díszítéshez
tetszés szerint virágok vagy kandírozott narancshéj
egész mandula

Elkészítés

A vajat a porcukorral kikeverjük majd  hozzáadjuk a tojásokat. Apránként, felváltva összekeverjük az őrölt mandulával és a liszttel. Hozzáadjuk a keverékhez a durvára tört étcsokoládé és a mandula keverékét. Az elkészült tésztába belekeverjük a forró kávét, majd az egészet sütőpapírral kibélelt kör alakú tortaformába tesszük és 35-40 percig 180 fokon sütjük.    

A krémhez a csokoládét felolvasztjuk, hozzáadjuk a vajat és összefőzzük, majd az utolsó pillanatban fahéjjal fűszerezzük. 

Amikor a tészta megsült és kihűlt a tetejére púpozzuk a már félig kihűlt krémet. Tetejét kandírozott naranccsal és pirított egész mandulával díszítjük. Megvárjuk, míg a csokoládé teljesen megdermed és az ízek összeérnek.

A tetején hullámzó csokoládékrém és a díszítés akkor érvényesül legszebben, ha talpas tortatálon kínáljuk.

Hetedik: Galliano hot shot

Emlékszel, amikor kiderült, hogy megkaptam a szicíliai ösztöndíjat és az esküvőnk előtti négy hónapot nem kényelmes fotelben tervezgetve töltjük majd, hanem újra kalandozunk? Nem láttam semmit az itallapból a bérelt lakásod melletti kis kávézó teraszán. Megkérdezted a pincért, mi az a galliano hot shot, erre ő félve az olasz limoncello és a kávé találkozásáról mesélt. Egymásra nevettünk és eldöntöttük: irány Szicília, belevágunk. Mert akkor már tudtuk, mi így szeretjük... végiginni az itallapot.  

Hatodik: Ír kávé

Emlékszel, amikor úgy döntöttem, kipróbálom, milyen egy kicsit nélküled? Külföldre mentem négy hónapra. Északon egész nap fújt a szél és esett az eső: ír kávét kértem a skót pincértől. Karamelles, keserű ízt éreztem, vajon ilyen a jó ír kávé vagy csak egyszerűen édes-keserű volt tudni, hogy az augusztusi eljegyzés után most nem minden rózsaszín? Semelyik fényképen nincs akkora mosolyom, mint amit Anyu csinált rólam a repülőtéren hazafelé, karácsony előtt két nappal. Hol van már az az édes-keserű...

Ötödik: Cappuccino

Emlékszel, amikor tavaly nyáron Horvátországba mentünk sátorozni? Gyönyörű út volt a zöld szlovén hegyeken át, és amikor megérkeztünk Novigradba, szakadt az eső. Szaladtunk, vizes volt a rövidnadrágunk és nevettünk, hogy nem így képzeltük a tengerparti fürdőzést. Ott, abban a kicsi, csúnya kávézóban ittam a világ legfinomabb kapucsínóját. Krémes volt és langyos, nagy bögrében - ilyen a déli vendégszeretet. Itthon megtaláltam a kávét, amiből készült, főztem én is egy nagy kapucsínót, de nem is hasonlított a horvát esős nap kávéjára. Akkor eldöntötted, hogy ha ez a lány ilyen ügyesen bánik a konzervnyitóval és nevet, ha egy nagy kőre verted fel a sátrat- talán ő lesz a feleséged.  

Negyedik: Hosszú kávé

Emlékszel, milyen gyorsan telt el az a két év? Hazajöttél és kerestük a helyünket egymás mellett. Moziba jártunk,  társaságba, kicsi és még kisebb éttermekbe, kiállításra, színházba, nyáron a Balatonra. Voltunk Bécsben, Prágában, boroztunk Egerben, bejártuk a Káli-medencét de a legjobb mégis nyáron volt, amikor hőségben csak nekünk tetszett az üres, forró Budapest. Sokat veszekedtünk: minden második napra jutott sírás és kiabálás, aztán meg könnyű, boldog, gyors kibékülés. Akkor még nem tudtuk: a hosszú kávéhoz türelem kell. 

Harmadik: Dupla eszpresszó

Emlékszel, amikor három hét után annyira hiányoztam, hogy éjszaka beültél a nálad tíz évvel idősebb autódba és hazavezettél Berlinből? Meghatódtam, te pedig nagyon fáradtan átöleltél. Dupla eszpresszó lesz, kettő. Még soha nem örültem ennyire annak, hogy két kávé van az asztalon.

Második: Eszpresszó

Emlékszel, amikor elhívtál kávézni a Tranzit Art Caféba? Csak egy eszpresszót kérek- határozott, lendületes nőnek akartam tűnni. Megbeszéltük, hogy nem szeretünk egymásba mert Te úgyis több hónapot külföldön fogsz tölteni. Egymásba szerettünk, ott, akkor. Zamatos, átbeszélgetett este volt, bársonyos habbal, de cukor nélkül. Olyan volt, mintha mindig is együtt kávéztunk volna. Elmesélted, hogyan jártad be Európát, hogyan verted be a fejed a homokozó szélébe, milyen volt, amikor kiskutyát kaptatok. Elmeséltem, milyen volt az első nyaralás a családdal Caorle-ben, hogyan szereztem a kis csíkot a térdemre, amikor elestem a biciklivel és milyen volt, amikor kiskutyát kaptunk. Ekkorra már régen üres volt a két kávéscsésze előttünk. De hát ki mondta, hogy az eszpresszó elsőrandevús műfaj?

Első: Ristretto

Emlékszel, amikor az egyetemen, a lépcsőfordulóban találkoztunk? Sosem mondtam, de már akkor biztosan tudtam: veled jó lehet kávézni. Két gyors puszi, ezt neked hoztam, köszi, szia, szia. Erőteljes, aromás, sűrű találkozás.