Emlékszel, amikor elhívtál kávézni a Tranzit Art Caféba? Csak egy eszpresszót kérek- határozott, lendületes nőnek akartam tűnni. Megbeszéltük, hogy nem szeretünk egymásba mert Te úgyis több hónapot külföldön fogsz tölteni. Egymásba szerettünk, ott, akkor. Zamatos, átbeszélgetett este volt, bársonyos habbal, de cukor nélkül. Olyan volt, mintha mindig is együtt kávéztunk volna. Elmesélted, hogyan jártad be Európát, hogyan verted be a fejed a homokozó szélébe, milyen volt, amikor kiskutyát kaptatok. Elmeséltem, milyen volt az első nyaralás a családdal Caorle-ben, hogyan szereztem a kis csíkot a térdemre, amikor elestem a biciklivel és milyen volt, amikor kiskutyát kaptunk. Ekkorra már régen üres volt a két kávéscsésze előttünk. De hát ki mondta, hogy az eszpresszó elsőrandevús műfaj?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése